|
A fűző rövid
története
A legelső fűző modellek az 1300-as években jelentek meg,
melyek még több
réteg szövetből készültek. A szövet rétegek
közé keményítő
pépet kentek a merevítés érdekében. A fűző
neve és
elkészítése, sőt formája is változott az évszázadok során,
de úgy tűnik a
lényeg mindig a telt nőies alak kihangsúlyozása
volt. A híres
„S” fűző a gömbölyű csípőre, a feltűnően vékony
derékra és a
telt keblekre terelte a figyelmet. Ez a fajta fűző
hamarosan
azonban tiltakozást váltott ki, hiszen nagyon
hátrányos volt a
nők egészségére. Ennek eredményeként
megjelent az
elsősorban esztétikai célt szolgáló, egészségre
nem ártalmas
fűző. Bár a nők egyre több aktív tevékenységben
vettek részt,
például sportoltak, de reggeltől estig hordták a fűzőt.
A darázsderék
divat nem szűnt meg a változások ellenére sem.
Az 1900-as évek
divat trendje hozta meg az igazi változást.
Mind a ruha divat, mind az életforma másfajta fehérnemű-t
követelt meg.
Bár egy időben úgy tűnt, hogy a fűző sikere
végéhez
közeledik, az 1900-as évek karcsú nőideálja ismét
megnövelte a
fűző népszerűségét. Az új megoldások és
rugalmas anyagok
még kényelmesebbé tették a fűző viseletét,
és mindemellett a
teltebb hölgyek is elérték a kívánt karcsúsítást.
Az elkövetkező háborúk luxuscikké tették a fehérneműt és
mivel sok nő
kényszerült gyárakban, földeken dolgozni, a fűző
szerepe ismét
felértékelődött. Olyan fűzők készültek, amelyek
megfelelő
támasztékul szolgáltak, így megelőzve a hátfájást és
a korai
fáradtságot. Bár a háború még éreztette hatását, a világ
megújulásra
vágyott.
1947-ben Christian Dior bemutatta a New Look-ot, mely ismét
a karcsú derekat állította a középpontba. Ettől kezdve a
divatházak nagy része működött együtt a fűző-gyártókkal és
sok divattervező a fűzőt felsőrésznek tervezte a ruhához.
Így századok óta először megint kétféle értelmezése létezett
a fűzőnek, fehérnemű és felsőruházat is, és ez a divat a mai
napig megmaradt. Ma romantikus nosztalgiával tekintünk a
fűzőre, vágyjuk és csodáljuk Scarlet O’Hara darázsderekát.
De a titok Vogue magazin szerint, hogy „Az alakot nem Isten
adta. A kecsesség a testmozgástól és a jó fűzőtől függ.”
|
